Amikor reggel bekapcsoljuk a számítógépünket, nem a külső zónákra vagy a tűzfalakra gondolunk. Az e-mailek, a belső rendszerek, a pénzügyi alkalmazások és az együttműködési eszközök elérésére gondolunk. Tudtunkon kívül ez a mindennapi tevékenység vált napjaink legnagyobb digitális fenyegetéseinek középpontjába.
Manapság a támadók előnyben részesített belépési pontja már nem a védett szerver, hanem a gyanútlan felhasználó, akinek sebezhető digitális identitása van. Brazíliában és Latin-Amerikában a hozzáférés védelme a kiberbiztonság új határterületévé vált – ez egy olyan kihívás, amelyet, ha a vállalatok stratégiai prioritásként értelmeznek, teljesen megváltoztatja a digitális támadások elleni küzdelem irányát.
A feltört bejelentkezési adatok és az adathalászat napjaink egyik fő behatolási eszközévé vált. A legújabb tanulmányok azt mutatják, hogy a biztonsági incidensek legalább 74%-ában valamilyen emberi hiba vagy társadalmi manipuláció áll a kiindulópontként, az adathalászat pedig a leggyakoribb módszer.
Más szóval, a támadók gyakran ráveszik az alkalmazottakat, hogy felfedjék jelszavaikat vagy rosszindulatú linkekre kattintsanak, ezzel utat nyitva a behatolásnak. Ráadásul az interneten kiszivárgott hitelesítő adatok bősége súlyosbítja ezt a problémát: 2024-ben a Bitsight 2,9 milliárd egyedi, feltört hitelesítő adatot regisztrált, ami ugrás a 2023-as 2,2 milliárdhoz képest. Ezenkívül 2024 áprilisa óta több mint 19 milliárd hitelesítő adat került nyilvánosságra világszerte.
Ezek az adatok megmagyarázzák, miért váltak a digitális identitások a hackerek „aranyává” – a legitim fiókokhoz való jogosulatlan hozzáférés megszerzésével könnyen megkerülhetik a hagyományos védelmet.
A peremhálózattól a zéró bizalomig: identitásközpontú megelőzés
Ezzel a problémával szembesülve számos brazil és latin-amerikai vállalat újragondolja védelmi stratégiáit, hogy az identitást a biztonság középpontjába helyezze.
Az egykor fejlettnek tartott modellek és ellenőrzések ma már nélkülözhetetlenek az identitásfenyegetések megelőzésében, mielőtt azok kárt okoznának. A legfontosabb megelőző megközelítések közé tartozik a zéró bizalom megközelítése, amely jelentősen csökkenti a támadási felületet azáltal, hogy korlátozza a hitelesítő adatokat megszerző támadók oldalirányú mozgását.
Ezenkívül a többtényezős hitelesítés (MFA) további biztonsági rétegeket ad a fiókhozzáféréshez, gyakorlatilag kiküszöbölve azokat a támadásokat, amelyek kizárólag az ellopott vagy feltört jelszavakra támaszkodnak adathalászat révén – ezt a megállapítást erősítik meg a közelmúltbeli tanulmányok is, amelyek szerint szinte az összes feltört fiók nem használt MFA-t.
Ezzel párhuzamosan a robusztus identitáskezelési szabályzatok, mint például a minimális jogosultságok elve és az engedélyek folyamatos monitorozása, drasztikusan csökkentik a kiberbűnözők számára rendelkezésre álló kiskapukat. A fejlett technológiákkal, mint például az Identity Threat Detection and Response (ITDR) és a User and Entity Behavior Analytics (UEBA), amelyek képesek valós időben észlelni a rendellenes viselkedést, kombinálva ezek a gyakorlatok lehetővé teszik a fenyegetések előrejelzését és a preventív fellépést, megakadályozva, hogy a kezdeti apró hibák vagy eltérések komoly támadásokká váljanak. Így a szervezetek proaktívan felléphetnek a modern fenyegetésekkel szemben, következetesen erősítve digitális védelmüket.
Regionális kockázatok és a proaktív megelőzés sürgőssége
Ennek a preventív, identitásközpontú megközelítésnek az alkalmazása nem csupán trend, hanem stratégiai szükségszerűség. Mind Brazília, mind Latin-Amerika sajátos kihívásokkal néz szembe: a zsarolóvírus- és kémszervezetek Brazíliát részesítik előnyben, és a helyi és nemzetközi bűnözők erőfeszítéseit összetett támadásokban egyesítik.
Ezen támadások közül sok az identitásbiztonsági réseket használja ki – legyen szó akár egy rosszul konfigurált szerverről, egy csak jelszóval védett VPN-ről, vagy a csalások áldozatává váló, képzetlen felhasználókról. Ehhez adjuk hozzá a költségvetési korlátokat és a számos helyi vállalkozást érintő speciális biztonsági személyzet hiányát, és olyan forgatókönyvhöz jutunk, ahol a megelőzés sokkal hatékonyabb, mint a helyreállítás.
Egy súlyos biztonsági incidens több millió realba kerülhet anyagi kár, szolgáltatáskiesés és bizalomvesztés formájában. Másrészt a megelőzésbe való befektetés hatékonyságnövelő és biztonsági előnyökkel jár: csökkenti az incidensek előfordulását (elkerülve az állásidőt), csökkenti a vészhelyzeti reagálásra és vizsgálatokra fordított időt, és védi a szervezet hírnevét.
A közszférában és a kkv-kban a proaktív megközelítés felszabadíthatja a korábban „tűzoltásra” fordított erőforrásokat, amelyeket az innovációra és a növekedésre lehet fordítani, miközben biztosítja az olyan törvények betartását, mint az LGPD (brazil általános adatvédelmi törvény) és más adatvédelmi szabályozások.
Az identitás a stratégia középpontjában
Stratégiai szempontból az identitásfenyegetések megelőzésébe való befektetés kulcsfontosságú az üzletmenet folytonosságának és a bizalom biztosításához. Azok a szervezetek, amelyek erős hitelesítést, zéró bizalomra vonatkozó szabályzatokat és folyamatos fiókfelügyeletet alkalmaznak, kevésbé kedvező környezetet teremtenek a támadásoknak, és jobban felkészültek a jövőre. Arról van szó, hogy előre jelezzük az ellenfelet, megakadályozzuk az általa preferált technikák alkalmazását, és így megelőzzük a veszteségeket, mielőtt azok egyáltalán bekövetkeznének.
Brazíliában és Latin-Amerikában, ahol a kiberbűnözők kreativitása folyamatosan növekszik, ez a megelőző megközelítés nemcsak nagyobb biztonságot, hanem nagyobb működési hatékonyságot is kínál – elvégre sokkal hatékonyabb most szilárd védelmet kiépíteni, mint később egy incidens következményeivel foglalkozni.
A digitális identitások védelmének a biztonsági stratégia sarokkövévé tétele nemcsak ajánlott, hanem ez az, ami megkülönbözteti a rugalmas és sikeres szervezeteket a fejlett kiberfenyegetések korában.
Felipe Guimarães, a Solo Iron információbiztonsági igazgatója – CISO
